Helybeli látnivalók Kerkakutason

Kerkakutas Az Őrség, a Göcsej, és a Hetés közvetlen szomszédságában található, Zala és Vas megye szélén. A szomszéd ország Szlovénia 25km-re, míg Ausztria 35 km-re található vendégházunktól. Csodálatos kirándulások tehetünk mindkét országban.

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kék túra útvonala Kerkakutason vezet át.

Egész éven át sok kék túrázó halad át falunkon.

Bővebb információ az útvonalról: http://www.kektura.click.hu/tajegysegek/orseg.htm

Kerkakutas fontos egyházas hely. 1778-ban épült temploma még torony nélküli fatemplom volt, Szent István király tiszteletére szentelve. Minden év augusztus 20-án búcsú van a faluban. 1800-ban a hívők összefogásával és áldozatkézségéből új templom építésébe kezdtek, tornya azonban csak harminc év múlva készült el. 1928-ban önálló lelkészséget alakítottak ki a csesztregi és a nagyrákosi filiák egy részéből. 1934-ben átalakították a templom tornyát és 1948-ban lelkészlakást is emeltek.

Természetvédelmi szempontból értékes a Szentpéteri-völgyben lévő 11 hektáros kerkakutasi mészkerülő erdeifenyves, amelynek 60%-a a göcseji fenyőövezet jellemző társulásaként több mint 120 éves erdeifenyőből és egyéb fafajokból áll. A fenyvest érinti az Országos Kéktúra útvonala.
A község történelmi emlékeit több, a régebbi korokat jellemző stílusban épült ház őrzi, amelyből mára jó néhányat felújítottak.

Magyarország 6.legnagyobb szilfája

510cm törzskörmérettel, 2,3 km-re található a vendégháztól.  

2004.-ben a legnagyobb volt. Törzsében nagy odú található, melybe egy gyermek is beleférne. 

 Vadaspark: muflonok, gím és dámszarvasok, őzek tekinthetők meg 1,8 km-re a vendégháztól. Egy magas les is található a szélén, mely remek kilátást biztosít!

Erdeinkben számos ehető gomba fajta is fellelhető szezonjában.

Pár fajta a teljesség igénye nélkül:

Sárga rókagomba (Nyúlica)       Ízletes vargánya       Galamb gomba (Galambica)

Természetesen szakértővel vizsgáltassuk meg mindig az általunk talált gombákat, hiszen könnyen összetéveszthetőek másik fajtákkal!

Közvetlen környékünkön horgászati és vadászati lehetőség is található, a Kéthatár horgásztó pár km-re van vendégházunktól, valamint a Sárberki horgásztó Lentiben, 15 km-re!

Ezen kívül a Vadása tó, a Hársas tó és a Borostyán tó is horgászható, itt lehetőség van fürdőzésre is.

Erdeinkben csodás vad állomány található, melyekkel akár egy erdei séte alkalmával is találkozhatunk! De mindennapjaink részeként gyakran előfordulnak az utak mentén.

Csesztreg

A község elnevezése - nagy valószínűséggel - a horvát Čisty štrug kifejezésből ered, amelynek jelentése "tiszta patak".

Csesztreg a 86-os számú másodrendű főúttól mintegy három kilométerre fekszik, arról letérve több irányból jól megközelíthető. A településen vezet keresztül a Lenti–Bajánsenye közt húzódó 7416-os út, amely jelentős átmenő teher- és személyforgalmat bonyolít Szlovénia irányában, valamint itt ér véget a Rédicsről induló 7418-as út és a Zalabaksa központjával közvetlen kapcsolatot teremtő 7419-es út. A faluból indul ki még egy út Szentgyörgyvölgy és Magyarszombatfa felé, ez a 7423-as út, amely a településközpont déli részén ágazik ki a 7416-osból.

Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.

A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. A település urai a Bánffyak voltak, a birtok személyzete nagyrészt a csesztregi lakosságból tevődött ki.

1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. Iparosok, kézművesek költöztek Csesztregre, sőt több itteni fiatal külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat. Saját tanítóval a 17. századtól rendelkezik a település.

1690-ben az Esterházyak szerezték meg Csesztreget, amely a 19. század elején újból komoly fejlődésen ment keresztül. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd az 1890-ben elkészült Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent. Mindazonáltal a 20. században megint a térség központjává vált.

1942-ben hozzácsatolták Kerkaújfalut.

(Forrás: wikipédia)

Vendégházunk az Őrség lábánál található, így pár perc alatt elérhető az őrségi látnivalók többsége!

A teljesség igénye nélkül pár ajánlatunk:

Őriszentpéter, az Őrség központja,fővárosa, tőlünk 14,5km-re található. Templomszeren áll az Árpád-kori temploma, mely 1230-ban épült, és rendkívül érdekes látnivaló.

Árpád kori római katolikus templom – Őriszentpéter

Az Árpád kori templom Őriszentpéter legrégebbi épülete, a 13. század elején épült. Az építkezés költségeit valószínűleg a falu a saját erejéből fedezte. A török veszély idején a templomot erődítménnyé alakították át, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül, melynek nyomai ma is látszanak. Az erőd falait a törökök az 1664-es ostrom következtében lerombolta, emiatt hadászati jelentőségét elvesztette. A templom a 16. században a reformátusok tulajdonába került, csak 1730-ban lett ismét a katolikusoké.

A templom egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves záródású, a később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A román kori freskók nagyobb része elpusztult, csak a déli külső falon található néhány töredék. Az épület belsejét falra festett bibliai idézetek díszítik. A szentélyben látható Szent Péter képet Mischl Márton festette 1801-ben. A karzathoz falépcső vezet fel az épületen kívülről.

Cím: 9941 Őriszentpéter, Templomszer u. 17.

A templom közelében a 80-as években középkori téglaégetőt tártak fel, mely egy ösvényen keresztül pár perc alatt megközelíthető.

(Forrás:https://www.orszagjaro.net/oriszentpeter/)

Helytörténeti gyűjtemény – Őriszentpéter

A Helytörténeti Gyűjtemény Károlyné Szikszai Edit nevét viseli és az Őriszentpéteri művelődési ház emeletén alakították ki. Az Őrségi tanárnő gyűjteményéből rendezett kiállítás az Őrség történetét, valamint az itt élő emberek mindennapjait mutatja be.

Fotók mutatják be a térség természeti értékeit, a fakitermelés és a mezőgazdaság hagyományát, valamint a helyi népviseletet. A tárlókban használati eszközök és viseletek sorakoznak. Belső szobarészlet és egy felépített korabeli konyha mutatja be az őrségi emberek életmódját.

Cím: Őriszentpéter, Városszer 55.

(Forrás:https://www.orszagjaro.net/oriszentpeter/)

Őrségi Termelői Piac – Őriszentpéter

Az Őrségi Termelői Piac 2012 júliusában nyílt meg Őriszentpéteren a sportpálya melletti parkos területen, a református templom mögött. A turisták körében is igen népszerű piac a megnyitása óta sikeresen működik. A piac minden szombaton 7:00 – 12:00-ig tart nyitva, a nyári hónapokban (júniustól szeptemberig) kiegészül egy szerdai nappal is. Termelői oldalról átlagosan 15-20 állandó résztvevővel és mindig egy-két újabb termelővel üzemel egyre nagyobb látogatottság mellett.

Az Őrségi Őrangyal Mézeskalács termékeivel minket is megtalálnak a piacon tavasztól-őszig!

(Forrás:https://www.orszagjaro.net/oriszentpeter/)

Őriszentpéteren található az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, és látógatóközpontja!

Az Őrség természeti értékeit bemutató modern interaktív kiállítás, és információs központ is megtalálható egy helyen.

Itt minden további információt megkaphat a környék látnivalóiból!

Cím:Őriszentpéter, Városszer 57.

Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő-Pityerszeren található.  Szalafő az Őrség központjától Őriszentpétertől 8 km-re északnyugatra fekvő múzeumfalu. A legarchaikusabb őrségi település. Nyolc, egymástól távol eső szerből áll. Ezek legszebbike a Pityerszer, ahol eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet szép emlékei. Kerített ház, emeletes kástu,kontyos ház. Mindez páratlan látvány az ide látogatóknak.

(Forrás: wikipédia)

Magyarszombatfa

A minden évben megrendezett

Fazekas Napok Nemzetközi Fazekasfesztivál és Vásár

helyszíne, hiszen sok fazekas őrzi itt a hagyományos mesterséget.

Az Őrség rendkívül bőséges, jó minőségű agyaga lehetővé tette, a fazekasság létrejöttét. 1366-ból származik az első írásos emlék tevékenységükről. Jelenleg 6 műhelyben, 10 fazekas megélhetését biztosítja, melyek többségében a fellelhető a generációról-generációra átadott tudás.

A magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

A településen található a Vadászati kiállítás is.

Cím:Magyarszombatfa, Fő út 9., 9946

Velemér

Velemér jelentős műemléke a Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom. A templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette 1378-ban.